Sajnos az esős idő miatt csak ma tudtunk kimenni a tanyára. Apuval falaztuk tovább a fürdőszoba falát. Megmutatta pontosan hogy kell csinálni a dolgokat, mert még azért voltak pöpp hiányosságaim. Most már azt hiszem egy egész pofásan normális falat feltudok húzni. Talán ma volt az első nap, hogy Zsuzsival kinn a tanyán éreztük az "otthon melege" életérzést. Ahogy egyre jobban alakul ki a belső tér, annál otthonosabbá válik számunkra. És igazából most kezdjük el látni azt is, hogy mennyire nem kicsi ez a ház, éppen elég lesz belakni.

Ahogy hazajöttünk építős tanyás blogokat nézegettem szabadidőmben. Mostani, és korábbi olvasmányaim alapján próbálok azért bölcsen előre tervezni, a józan paraszti észt sem kihagyva a gondolkodásból. 

Sok tanyával találkoztam, ahol hasonló prodzsektbe fogtak mint mi most, és az évek alatt nagyon sokan megfáradtak, tönkre mentek anyagilag. A megfáradásuk oka nagyrészt a túlvállalásukban, és a mindenféle szabadidő, testi-lelki pihenés hiányának volt köszönhető. Az anyagi tönkre menés oka pedig ahogy nézem majdnem mindig a túl sok ballaszt állat, túl drága takarmányozás, túl drága élet-ben keresendő.

Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy ha valaki szinte a semmiből szeretne teljesen, vagy részben önfenntartó életet élni, annak nagyon sok mindenről le kell mondania, ami sok más, a fogyasztói társadalom malmában tengődőnek természetes. Illetve ezek nagy részét elmésen, olcsón kell pótolnunk. Sok embert az ilyen egyszerűbb élet önmagában boldogtalanná tesz, mert teljesen a birtoklásra és a javak használására van ráállva az elmélye. Nálam például nagyon fontos szerepet tölt be a kereszténység tanítása, amihez sok sok év alatt, sok pofon és út egyengetés után jutottam el. A keresztény tanításban az a szeretet viszony, ami Isten és ember között állhat fenn, ha az ember is úgy akarja, olyan belső lelki megelégedettséget és boldogságot adhat az Isten felé törekvő léleknek, ami teljesen kitölti az ő belső világát. Ebben a belső lelki megelégedettségben és harmóniában (persze van itt sok küzdködés, harc és lelki szárazság is, de mindig az Isten iránti odaadáson belül maradva) már egyáltalán nem tűnnek olyan fontosnak olyan dolgok, amelyek nem közvetlenül fontosak a testi életünk szempontjából. Így természetes mód a keresztény ember egyre egyszerűbbé és egyszerűbbé válik.

Úgy vélem, hogy ebben az egyszerűségben keresendő a kulcs az önfenntartáshoz is. Nem azt mondom, hogy nem szabad telefont, vagy áramot használnunk, hanem csak azt, hogy ennek költségeit bizony a minimumon tudjuk tartani úgy, amennyiben valóban csak úgy használjuk őkat, és akkor, amikor kell. Személy szerint teljesen értetlenül állok akkor, amikor valaki nem néz valamit célirányosan a tv-ben, de megy a tv. Ugyan ezt érzem a rádiónál, a telefonálásnál, és mostmár a netezésnél is. Talán ennek is köszönhető az, hogy erősen megfontolás alatt van a facebookból való kilépésem, mert bizony az még néha mint virtuális drog oda szögez, és sok értékes percet rabol el előlem.

Visszatérve, ebben az egyszerűségben, csak olyan állatot van értelme tartani, aminek az ellátását 0 ft-ból én személyesen megtudom oldani, kézi erővel és személyesen tudom lekaszálni, vagy előállítani az ehhez fűződő terményeket. És csakis annyit, amennyire szükségünk van. Sokan kezdenek bele 20-30 kecskével a gazdaságukba, miközben venniük kell a takarmányt, nem tudják őket normálisan fejni, munka mellett alig van idejük sajtot és egyebeket gyártani, ezeket alig tudják eladni, és folyamatosan cseszteti őket az adóhatóság, meg az állategészségügy... Ezt így nem lehet, illetve szerintem nincs értelme.

A valóban nagyon egyszerű és takarékos, részben önfenntartó élethez sok idő kell és egyszerűség :)

szerintem