Múlt héten szabin voltam, és ennek megfelelően figyeltem arra, hogy legyen néhány olyan napom is, amikor nem csak dolgozom (bár ezeket a melókat szeretem), hanem csatangolok egy kicsit a természetben. Szüleimnek volt egy tanyája a határban, amit annó megvettek, felújítottak és eladtak. A hely a Bösztöri tanya nevet viseli. Ahogy elindultam, meg is fogalmazódott bennem a terv, hogy ezt látogatom meg. oda vissza olyan 8 km-t tettem meg. Sok nézelődéssel, madárfütty hallgatással, és felderítéssel teli délelőtt volt. Az út nagy részét dűlőutakon tettem meg, de még csak hírmondóba sem volt ember sehol. teljes csönd és nyugalom volt mindenütt. Ahogy közeledtem a tanyához, eszembe jutott, hogy jobb kéz felől régen volt egy másik tanya is. Megbódogult ifjú koromban, amikor mienk volt a Bösztöri, apu sokat emlegette, hogy a jómunkás embereink oda jártak át borért, mert nagy szőlő volt előtte. Ahogy odaértem, csak néztem, de fel nem ismertem, mert az összes szőlőt kiszedték. Mivel láthatóan nem volt semmi mozgás, gondoltam bekukkantok egy kicsit. Nos.... érdekes élményekben volt részem. Erről csak annyit, és inkább meséljenek a képek, hogy hajdanán valami gyönyörű tanya lehetett ez. Nem csak gyönyörű, hanem gazdag is. A nagysága, a gangjának oszlopai, rendezettsége nem semmi. Szinte fájt a szívem, hogy ez is összedőlt. Méghozzá már menthetetlenül. Ezután eljutottam a hajdani tanyánkra, ahol feltűnt, hogy a hajdani, utánunk felhúzott kerítésnek hűlt helye van. Olyanokat hallottam, hogy ott laknak, meg áram is van már. Szépen besettenkedtem az udvarba, és ami fogadott, azt szintén nem tettem zsebre. A szépen felújított tanyánk összes melléképülete összedőlt, a fő épület pedig ocsmány állapotban van. Azért áll még, mert cserép tető van rajta. A pince az még tipp topp megvan, de valami róka, vagy nádi farkas, esetleg borz élhet lent, mert olyan szag volt ott, mint a vadasparkban a farkasok hátsó fertájától fél méterre. Szóval üszkös kemény...itt is álmélkodtam egy sort. Ami nagyon elgondolkodtató, hogy én ezt a tanyát még pompájában láttam, tökéletesen álló melléképületekkel. Pl a szembe ólnak már nyoma sincs. Hihetetlen gyorsan megtudják magukat adni az enyészetnek ezek az épületek. Nagyanyám ezen a vidéken élt. Elmondta, hogy anno nagyon nem így nézett ki a tanyavilág. vagyis tanya tanyát ért, minden lakott volt, mindenütt emberek voltak, minden élt. Most a hajdanvolt tanyáknak a legnagyobb része ezen a területen összedőlt. Amik még állnak, nagyrészt így állnak, vagyis romok. Amik pedig nem romok, néhány év múlva rommá válnak. Nagyon kevésben laknak, és még kevesebben laknak olyanok, akik nem csak vegetálnak tanyán, vagy éppen milliárdos vagyonukkal habzsi dőzsi kéjlakokban basáskodnak tanyán élek cimszó alatt, hanem valóban gazdálkodnak... Ez a réteg annyira vékony, hogy nagy szerencse ilyen emberekkel ismerettségbe kerülni. Szerencsémre azért ilyeneket is ismerek. Konklúzió: Ma a tanyavilág romokban. A tanya világ NEM erősödik.

A hajdani bor rezervátum:

nem semmi csűr, alatta tyúkól

alföldön nagyon ritka vendék a kiszáradt kútban

gang finom kezek munkájával

2004-es naptár még mindig a falon. Nyilván ebben az évben halt meg az öreg. Nem kellett 13 év a mostani állapotokig.

Itt valamikor sütöttek főztek

Itt pedig... minden valószínűség szerint mást is csináltak :D a meghaláson kívül persze -.-

még csodával határos módon vizet nem kapott ruhásszekrény a sarokban

ódon gyerekjáték az ágyon

gyönyörű ősöreg gyümölcsfák:

Bösztöri tanya. Nem egészen ilyen volt.

az istálló helye. Ott azt a még álló téglafalat apuék emelték, az akkor kidőlt fal pótlására.

ez egy szuper disznó és lábasjószág ól volt.

a melléképület is menthetetlen

de a helyi gyümölcsfák rendületlenül gyönyörűek

a borospince

fogalmam nincs hány éves akác. régen kútágas volt benne, ma már nincs, de kút még van.