Most néhány információ erejéig mulcsozási technikámat szeretném bemutatni, amit innen onnan lopkodtam össze elemeiben, illetve saját ötleteket is belevittem.
A 2019-es év volt az első, hogy mulcsozással próbálkoztam a kertben, szántás, rotálás nélkül. Jó eredményt hozott, így 2020-ban is ilyen nyomvonalon akarom alakítani a kertemet. Permetezni ebben az évben semmit nem permeteztem, és ebben is jó tapasztalataim voltak. Ez szerintem mulcsozás nélkül elképzelhetetlen lett volna.
A technikám a talajtakarásban azért ilyen, mert pénztárca kímélő, és mert a közvetlen környezetemből ezt tudom beszerezni. Úgy alapvetően szerintem az lenne a lényeg, hogy minél kevesebb külső forrás bevonásával tudjuk ezt megoldani. A kert nagysága egyébként 220 m2 körül van.
Késő ősszel a kertet teljesen kitakarítottam. Vagyis kihúzgáltam a gazakat, kipakoltam a karókat, és a sorjelzőket. Aztán az egészet, az udvaron és az erdőben lehulló lombbal, avartakaróval fedtem be. Az erdei lombbal kevert tényleges avar humusztartalma igen nagy, ezért tulajdonképpen természetes komposzt is. A lomb, pedig tavaszra bomlik el egész jól. Az egész kert vékony hamuréteget is kap, ami a kazánban termelődik mintegy ballasztanyagként. Külső elemként kerül még be a kertbe a tavaszi szalma takarás, erre az avar rétegre, ami július végéig, augusztus közepéig némi odafigyeléssel gazmentesen tartja a helyet. Utána már mindenképpen gyomlálni kell. Ez évben is úgy csináltam, és nekem bevált, hogy a kihúzott gyomot nem valahol komposztáltam, vagy kidobtam, hanem rögtön visszapakoltam talajtakarásnak. Amennyiben tavasszal nem jutnék szalmához, annyiban hordok még rá egy réteg erdőföldet, hogy laza maradjon a felső réteg szerkezete. Így nyílván korábban kell kezdenem a gazolást. Ha minden jól megy, 2021-re már saját kaszálékkal szeretném fedni tavasszal az egészet. Sajnos ebben az évben ez nem valósulhatott meg, a sok építkezési munkálatra való előkészülés miatt.
Ami kell egy ilyen tetemes avartakaró betermeléséhez: hólapát (nem félreírás) vasvilla, és egy tragacs. Valamilyen széles szájú gereblye is ajánlott. Tapasztalatom az, hogy a mintegy már nagy gallytalanított területről hólapáttal a legjobb felszedni az avart. A kisebb gallyak nyugodtan mehetnek a kertbe, jót is teszünk ezzel az egésznek.
Állatok a kertben:
Külön eleme a kertemnek a kifejlett, életerős vakondpopuláció. Megtanultunk békésen együttélni. Kisebb nagyobb torzsalkodásaink vannak, de a kapcsolatunk baráti. Sőt! A bekerült sok avarral, bizony erősen megnőtt a kert patakukac és mindenféle gumó, gyökérrágó jószág állománya. Ezek bekebelezésében a vakondok nagyon nagy segítséget nyújtanak. Ők a mélység predátorai. A kert felső rétegének elegyengetésében, és növényrágó jószágainak megtisztításában nagyon fontosak a késő ősztől kora tavaszig ráengedett 7 baromfi is. Nem csak átforgatják a kertet kéártevő után kutatva, hanem szépen beledolgozzák a hamut is.
A képeken látható roppant szemfüles bogyó kutya is nagyon fontos, hiszen remek hallásával a kertet körbevevő kis facsemetéket védi az őzek pusztításaitól, valamint a vakondokat is azért cseszteti, hogy nehogy vészesen túlszaporodjanak. De ebben a macskáink is királyak. Érdekes mód a kertben túrás nagyon elvétve akad, míg a kertet körülvevő füves, cserjékkel, fákkal frissen beültetett övezetben összpontosulnak.
Összességében igyekszem egy különböző hatásokat kiegyensúlyozó mini ökoszisztémát létrehozni.
Avartakaró:
hamu takarás:
Vakondtúrások a kert körül (benne szinte sosem) és bogyó kutya a táplálkozási piramis csúcsán :)
