A mai nappal kész lett a kecske kifutó. 100%-ban házi készítésű, helyi háncsolt oszlopok felhasználásával. Össz költsége olyan 1500 ft :) Emellett Jani mester kilátogatott ma a tanyára becses trágya szórójával, Dömpi nagy örömére. Több a szar a kutyán, mint a kerten...

Zsuzsi belekezdett egy kis virág pakoló kiépítésébe, aminek az alapja egy régi ágy lesz. éppen nagy erőkkel takarítja le róla a festéket. Aztán kap egy kis festést, és kész is. Ha minden igaz a szántás is meg lesz ma vagy valamelyik nap, aztán beindul a veteményezés. tegnap megmetszettem némiképp a gyümölcs fákat is, reméljük beindulnak a növekedésben.

Eléggé sok most a tennivaló.

épülő kifutó

még pár oszlop bele

És kész

fura nemtudom mi, szögelés közben leltem

Asszonyka keményen nyomja :)

Konkrétan itt kapott a fejére 20-30 kiló kakit :D

Nem régiben jöttünk édesapámmal haza Kunbaracs felől, és nem messze a tanyától sikerült lencsevégre kapni egy toportyántot. Mivel éppen volt nálam normális fényképezőgép, így valamennyi ki is vehető a jószágból. Jobban örültem a képnek, mint egy karácsonyi ajándéknak :D

Őkelme lenne az :)

A kép elkattintása után azonnal tovább osont, a tanyánk felé -.-

És igen, ennek is elkellett következnie. Pullancs szőre már már tragikus volt, a seggén lógó szarcsimbókokról nem is beszélve, ezért Zsuzsival karöltve megnyírtuk a kis malacot :) Konkrétan egy vödör szőr jött le róla, illetve negyedére esett össze a kutya. Sokkal vidámabb, pörgősebb így.

Előtte:

utána:

Szóval erősen hercig lett.

Múlthéten volt némi időm csütörtökön, így sétáltam egy kicsit a környéken. Na jó, az igazság az, hogy a munkától vettem el az időt, de akkor éppen nem érdekelt. Nagyon érdekes, hogy a falu egyik leggazdagabb, legjobb földű területén milyen szinten pusztul a tanyavilág. Ennél látványosabban nem is pusztulhatna, amit a romok jeleznek a legjobban.Az egész ugye ott dőlt meg, hogy tudatosan, készakarva tönkrezúzták a parasztgazdaságokat. Egyrészt a szocializmusban, másrészt az azt követő években, ami sajnálatos mód ma is folytatódik. Ennek legfőbb oka az, hogy semmilyen politikai hatalomnak nem érdeke az, hogy saját lábukon élő, ki nem zsigerelhető emberek éljenek Magyarországon.

Az egyik utolsó ladánybenei víz állás, amiben egész évben víz van. Igen kedvelt helyem.

helyi szinten ritkaságszámba menő kis virágok a tavacska mellett. Na ki tudja mi ez? :)

Itt még lehet találni réti mészkövet is. Annó ezekből templomokat, nagy épületeket építettek. Innen bányászták ki a lábunk alól.

vadetető a burgyinkban

kiszáradt vizes gödör. Olyan volt annó, mint az előbbi.

Most ezt rejti az alja

Nagyítva 3 őzike és egy nyuszi látszik a képen. Én zavartam ki őket az erdőben való sétámmal

És sajnos az elmaradhatatlan szemét nem messze a tavacskától. Nem, egyszerűen nem értem az embereket.

Erősen gondolkodunk azon, hogy ahogy időnk lesz, elkezdünk szemetet szedni Zsuzsival..... Utána nézek a lehetőségeknek, esetleg ha mi összeszedjük, akkor elviszi e valaki ingyen, vagy valahogy más módon megtudom e oldani a környezet takarítását...

No kérem. Volt bennem némi sanda gyanú, de ez most erősen igazolást is nyert, hogy a tyúkok nem akkora nyunyi teremtmények mint az ember elsőre gondolná. Az egyik kinti lazus kapirgálása közben felfigyelt egy egérre, amit nagyjából 0.1 mili szekundum alatt elkapott, kivégzett, majd a koncával kóringyált az udvaron. Ezt követően persze komótosan elfogyasztotta. Azóta máshogy tekintek az ebattákra. Jelenleg egy tyúkbiztos láncing és láncgatya létrehozásán fáradozok O.O

Erősen haladunk a sajtbiznisszel is. Persze itt is megvolt a tanulópénz. Vagyis ugye sósabbá akartam tenni, és sehol sem hívták fel arra a figyelmemet, hogy paraszt ne rakjá bele sót mielőtt nincs kész, mert paraszt ismétlem paraszt, nem fog összeállni. A kutyák és a malacok boldogabbak lettek így 6 lityó tejjel. Úgyhogy marad a sós vízben áztatás, aminek a kész sajtot tesszük ki. Mai nappal elkezdtem levágni a kecskekarámnak az oszlopokat, meg háncsolni. Sajna kevés időm volt rá, így csak 6 oszlopig jutottam. Pontosan 16 kell. A jövőbeli kiskecskék gyüveteléig mindenképpen fel kell húznom a karámot. Már csak abban reménykedek, hogy meg is gyünnek. A tyúkokra is záros határidőn belül ki kell valamit találnom, mert ha elkezdem csinálni a kertet, fél minutum alatt szarrá fogják rongyolni, ha kiengedem őket O.O Az erdő részt egész jól kipucoltam a sok gallytól, meg a susnyától. Olyan fákat hagytam meg, amik mostmár bátran növekedhetnek. Illetve addig bizonyosan, míg a gyümölcs fák nem érik be őket. Mindenképpen vennem kell még néhány fát is az elhullottak helyére, nomeg új helyekre is telepítenék ezt azt. A tikok termelése mostmár egészen optimális, napi 3-4 tojással dobnak meg minket. Szóval rántotta készítés on, tészta készítés on :) Zsuzska már erősen tervezi a tészta bizniszt is :)

Ilyen szép naplemente volt valamelyik nap

gyilkos raptor

Mindent eltakarítanak, a kutya kaja maradékot is

a kivált savó

És a lényeg. Ez a maradék lila hagymánkkal készült lilahagymás sajt

Ezt a képet pedig Zsuzskámra, aki minden reggel meleg teával vár, amikor már hasamra süt a nap :)

Gyuszkó komámnak volt kis születésnapi főzőcskéje, nomeg elő Zsuzsiztunk is. 11-en voltunk, nagyjából meg is töltöttük a kis otthonunkat, mindenütt népek voltak. Megjegyzem vasárnap volt, de még morzsapartyzunk.

Készül az anyag!

sötétben sokan

Gyuszkó és a Zsuzsi remekmű

erősen elfujva

kit szúrjak lé? 

Jelentem, hogy sikerült létrehoznunk az első sajtjószágunkat, roppant primitív pigmeus eszközökkel. Lukasztott műanyag bodegák meg effélék -.- Szóval határozottan elcsesztem, mert nem hagytam jól felforrni a tejet, így szerintem csak negyed annyi sajt jött ki, mint amennyinek jönnie kellett volna, de első próbálkozásnak megteszi a dolog. Ma este majd tovább építem a képességeimet. Szétterítettem a kecsketrágyával vegyes disznószart a  kertben, így az otthon hívogató illata már 200m-ről jelenvalóvá válik. Pozitívuma, hogy az ember részegen sem téved el :P

A tyúkjaink valamiért marhára nem akarnak tojni, a mellékelt képen a második tojást lehet szemügyre venni, és meggusztálni. pedig mostmár erősen ki is engedem őket, lévén a kutyákkal megjátszottam a meccset, aminek megfelelően már nem akarják megenni őket. Elkezdtem összekaristolnia  testyemet, vagyis elkezdődött a tavaszi bozót írtás a kivágott erdő részen. A héten mindenképpen végeznem kell vele.Aztán indul a karám projekt! Szögek, csavarok egy része, drót ma került megvételre. Hát ja, nagyjából ennyi. Ma édesapámmal voltunk kinn a kúrián, ami ugye egy köpésre van tőlünk. Meglestük a boros pincét, és tömve van denevérekkel. Jobbnál jobb figurák egyébként :)

az otthon illata

Egy napi megtermelt javunk télen! Esti fejés nincs benne.

Dömpi, aki még mindig nehezen viseli a  tollasokat

itt még nehezebben viseli (a kajás táljában turkáltak előtte)

aranypofa 1

aranypofa 2

aranypofa 3

aranypofa 4

No kérem szépen! Múlthét csütörtökön megellett Joda kecskénk az este folyamán. Sajnos nem voltam ott, de ha ott lettem volna sem biztos sokra mentem volna, lévén a kicsi ahova kiesett, ott pusztult el. A szakértők azt mondták, vagy burokban született, és későn szedte le róla az anyja, vagy alapból életképtelen volt. Nem jó érzéssel vittem el a gidát a kertvégébe elásni. Szép lett volna egyébként. Ugyan ezen a napon találtam meg egyik kismacskánkat elhullva, úgyhogy finoman szólva a tököm tele lett a nap végére. Bárhogy is legyen, ugye Jodit el kellett kezdeni fejni. Mivel még nem igen csináltam ilyet, vagy éppen szörnyűségesen próbálkoztam korábban, most beleugrott a majom a vízbe. Szegény az első fejés végére félig csúnyán beőszült, de a második már egész olajozottan ment. Aztán vagy 3-4 napig olyan izomláz volt a jobb kezen hüvelykujjánál, hogy azt hittem összepiszkítom magam, amikor a tőgyhöz értem. Osztán ugye beálltam erre is, mostmár hiper gyorsan simán fejek. Reggel este átlagosan olyan 6 decit szokott adni, amit ma vittem be először fogyasztásra. Már sikerült felforralnom, így iható volt. És mit mondjak. Olyan tápláló, zsíros cucc, hogy az ember megiszik 2 decit, és tombol benne a tenniakarás. Csak a pille nem annyira jön be a tetején (jah most olvastam neten, hogy így hívják, mi fölének hívjuk). Azt maximum majd leszűröm. Megcsináltam valamelyik nap az istállóban az elrekesztő karámot, ha kiengedem a tyúkokat ne szarják össze a terményt. Nagyon jól működött az első kiengedésig, amikor is a kint lévő szabad kakas ki akarta nyírni a bent lévőt. Nem szimpla hatalmi harc volt, hanem kinyírási aktus, így addig nem engedem ki őket, amíg ezt a problémát egy vágással meg nem oldjuk, aztán csak egy góré marad. Apropó vágás.... ugye roppant alulművelt paraszt énem soha a büdös életbe nem koppasztott még tikot, belezésről meg inkább ne is beszéljünk. Egyis kedves ismerősünk ajándékozott nekünk egy büszkén kimult vadlibát. Nagyon becsesen nézett ki, egyben, tele tollal. ma neki gyűrkőztem, és hoki telós netemmel keresgéltem hogy akkor most ezzel mit tegyek. Az okosok nyúzást ajánlottak ugye. Persze rohadt sokat nyúztam életemben, egy nyúzós leírás sem volt fenn, így Mátéka intuiciójára hagyatkozva fellógatta szegény párát, és belekezdett a műveletbe. saccper fél óra alatt kiviteleztem is, egész babára sikeredett. A belezésnél kiskölök korom csirke szétszedős emlékeire támaszkodtam. persze ezen történéseket is csak fél szemmel láttam játék közben, 10 méterről. De örömmel jelenthetem, hogy tökéletesen kiviteleztema  dógot magamhoz mérten, szóval se kakis nem lett semmi, sem dzsuvás nem lett a husi. A fagyóban várja a felavatás pillanatát azóta a gágá.

Multhét végén megejtettem egy kis sétát is, remek erdei vízgyűjtő pontot leltem, szinte minden vadnyom oda vezetett. gyönyörű régi tuskóból alakult ki a hosszú évezredek folyamán. de tényleg szép! :)

Egy új ebünk is lett. Hozzánk szegődött a szomszédból a puli, konkrétan levakarhatatlan volt. Olyan két hónapig hajtottam el minden nap, bottal, kővel, rossz szóval, kiabálással, és ott verhettem volna agyon, akkor sem ment volna el. Az ilyen szintű hűség azért az én kérges szívemet is meghatotta, így egy reggel magamhoz hívtam, és kapott reggelit. Azóta nem tágít a háztól és őrzi azt. Pullancsnak hívom, lévén igazi nevét nem is tudom :) Megjegyzem olyan szintű hűsége van az ebnek, hogy 100 m-re a tanyától -10 fokban, esőben, bármiben ott feküdt és nézett befele. Nem hatotta meg semmi. ha hazajövök a munkából, konkrétan sír és úgy fogad. Tündéri kis dög :)

kis ciszterna

Minden reggel ezt a fejet látni azért kemény :D

kecske tej forralás

Egy fejés mennyisége

Dömpi, Pullancs, Mirci

Pullancs (a puli és a kullancs egységéből, nem is tudom miért) :D

liba nyúzás eleje

Szóval jah... kitrágyáztam a kecsók alól. Azért erre nem számítottam, hogy ilyen mennyiségű szar gyűlik össze szimplán négy és fél hónap alatt. A kert tele lett vele. Jó jó.... persze sok széna is van benne nagyon, de ha feltuningolom még némi disznó vagy paci, esetleg marha ganajjal, az eredmény tuti lesz, annyi szent. Az utóbbi időben ordenáré olvadási hullám ment itten végbe, aminek az lett az eredménye, hogy a 1 km-es homokutunkon, ahol gangolunk a tanyánk felé naponta az ellátmánnyal, nah ott csónakkal jobban jártunk volna, mint cangával, vagy gyalog. Volt ahol fél méteres is volt a H2O-s trutyi. Mondjuk én kemény lévén átcsapattam rajta biciklivel. A veszély csak ott volt, amikor tekerésnél lenn volt a lábam, mert a csizma szárba 1-2 cm-en múlott, hogy nem csapott be a katyvasz. Így is külön bájom volt a faluban a kis könyvtáros szerkómban kombózva a szaros gumicsizmával :) Sajna a vérhasat kapott beteg kecsónk Ágnes az örök legelőkre költözött, vagyis kimút :( De rendes volt, mert az olvadásra időzítette O.O Aznap az egyik macsekunk is feladta a harcot, nemtudom mi történhetett vele. Szerintem elkapta egy kutya, de a testén semmiféle nyom nem volt. A mi ebünkre azért nem gyanakszom, mert a másik nem fél tőle, ő nem üldözi, úgyhogy ez egy rejtély marad. Nagyban agyalok azon, hogy és miként építsem ki a kecske karámot úgy, hogy még a mi földünkre essen a dolog. Megpróbálom kilogisztikázni, ahogy kidolgozásra kerül a terv, már építem is. Sajna 4 gyümölcsfánk is megadta magát, mert valami köcsög bogyó szaró elrágta a kérgét, nem kötöztem körbe időben. Így a többit sietve körbe kötözgettem. A helyükre tavasszal új fácskák kerülnek. Nomeg szeretnék néhány diót is a következő nemzedéknek :)

árvíz kicsiben. Sokkal durvább volt, de sajna arról nem csináltam képet

így talán túlélik

szar mindenütt

A kecske áll, a macska bármeddig lóg így rajta, egyiket sem zavarja a helyzet. Olyan mint egy rossz parazita :)

Télen sem állnak meg a dolgok ugye. Mostanában az időm legnagyobb részét a favágás, gallyazás, fabehordás teszi ki, kombózva persze az etetéssel, ganézással, jószágokkal való bíbelődéssel. Bővült a lábasjószág állomány. 13 tyúkunk és 2 kakasunk van jelenleg. Készülünk a tavaszi tojás szezonra. Vagyis hogy pontos legyek csak 12 tyúk ma reggeltől, mert egy valamiért feldobta a talpát. Az egyik kecskénk is eléggé a végét járja. Vérhasat kapott, aztán nem igen akar helyreállani neki az emésztése. Nem eszik. Oltattuk meg minden, de sajna nem sok eredménnyel járt. Ha így halad a dolog, akkor néhány nap és kés alá kerül szegény, ha addig nem pusztul el. De ugye a remény hal meg utoljára. A másik három kecske jól van, ha minden igaz gidákkal és gödölyékkel a pociban :) A mostani ónos esős szutyok idő eléggé megnehezíti a tanyára való ki és és bejárkálást a faluba. Ma van az első olyan nap, hogy nem tudtam cangával dolgozni menni a faluba, mert annyira ganyé az út. Így maradt a busz. Még szerencse, hogy közel van a buszmegálló, és járat is van.

Sajnos az ilyen jószág elhullások benne vannak az állattartásban, ezt nem lehet kibekkelni. Biztosan a mostani durva hidegek is rátettek néhány lapáttal a dologra. Vettem egy jó nagy adag (2 m3) hulladék deszkát, így ahogy felenged a föld, kezdődhetnek a kinti munkálatok. Már igen várom a tavaszt, mert a tél tényleg csak a túlélésről szól. Így februárban már mindenkinek tele van a töke vele.

érdekesség képpen leírnám egy átlagos nap menetrendjét a tanyán:

• 6.00-kor kelés
• 6.30 Zsuzska kisérése a buszhoz
• 7.00 reggeli, piperészkedés
• 7.30 etetés, fa bekészítése (begyújtás ha olyan van)
• 8.40 etetés a szomszéd tanyán
• 9.20 tea szünet :)
• 9.40 favágás, fapakolás, gallyazás, aktuális tanyasi feladatok elvégzése, persze mind kint
• 12.00 körül ebéd, kis szieszta
• 13.00 tanya udvar leellenőrzése, fabehordás, hamuzás, itatás
• 13.30 munkába indulás
• 14.00 könyvtári meló a faluban (cikkírás ha éppen itt az ideje)
• 18.05 hazaindulás
• 18.20 érkezés, kis teaszünet, átöltözés
• 18.30 etetés, itatás, aktuális kinti dolgok elvégzése
• 19.10 begyüvetel, átöltözés és vacsora
• 19.30 szabadprogram, vagyis olvasás, film nézés, lazulgatás
• 22.00 legkésőbb ekkor fekvés

Nagyjából mindenki így csinálja, aki tanyasi életet csapat, tehát innen is látszik, hogy nem egy egyszerű metódus. De ettől függetlenül is biztatnék mindenkit, hogy ha huzalma van, akkor vesse bele magát, mert egyrészt kötött élet ez csak. Másrészt viszont nagy szabadság, lévén az ember messze nincs annyira kiszolgáltatva, mint az, aki teljesen a dolgozok fizetnek fogyasztói körforgásában pislog. Ezt jól mutatja az is, ha bejönne bármilyen globális ellátási probléma, vagy kisebb nagyobb összeomlás, ami egyre bonyolultabbá váló világunkba egyre fokozottabban várható, vagy fél évre vagyunk ellátva élelmiszerrel úgy, hogy a kecsketejet, sajtot, tojást bele sem számoltam, a röfikről nem is beszélve. Ezért nehéz térdre kényszeríteni a parasztot. Nomeg azért sem, mert az életéből adódóan folyamatos fegyelemben, rendszerben, fizikai munkában kell élnie, ami testileg, lelkileg megerősíti. Én példának okáért szeptember vége óta olyan 12 kilót fogytam. Az erősödésemet már nem számolom. Korábban kifulladtam 2 talicska fa összehasogatásától, vagy 10 km bicikli úttól. Most nem tudom mennyit tudnék tekerni, 10 talicska hasogatása már meg sem kottyan. Paraszt update :D

tikjaink

semmirekellő a koncával

fa meló

gyönyörű napkelte minden reggel

behavazva